Az ízületek artrózisa és ízületi gyulladása: mi a különbség

Az ízületi fájdalom panasza miatt egyes betegek szembesülnek az "arthrosis", mások - az "arthritis" diagnózisával. Amikor találkoznak, a beszélgetés során a tüneteik leírását kicserélik, hirtelen arra a következtetésre jutnak, hogy csak egy betegség létezik, mivel mindkét esetben szinte ugyanaz nyilvánul meg! Kialakul a kérdés: mi a különbség akkor az ízületi gyulladás és az artrózis között? Valójában sokan összekeverik ezeket a betegségeket, de a tünetek hasonlósága ellenére az ízületi gyulladás és az artrózis különböző betegségek, amelyek klinikai lefutása jelentős különbségeket mutat. Ugyanis a betegség okának, annak előfordulásának és kialakulásának mechanizmusának megértése hatékony terápiához vezet.

Arthritis és arthrosis: mi egyesíti

Csukló ízületi gyulladás

Az ízületi gyulladás és az artrózis előfordulását egyetlen tényező és számos ok kombinációja okozhatja. Mindkét betegség kialakulhat például trauma vagy diabetes mellitus hatására. Mindkét esetben a betegek degeneratív-dystrophiás változásokat tapasztalnak az ízületi porcokban, amelyek súlyos fájdalomhoz, egyes esetekben korlátozott mozgékonysághoz vezetnek. A betegségek célpontja a test ízületei és periartikuláris szövetei, különösen a térdízület. A betegek, néha legyőzve a fájdalmat, önmagukat szolgálják ki, és hatékony terápia nélkül minden erőfeszítésük nullára csökken. A beteg elveszíti munkaképességét, cserébe fogyatékosságot szerez.

Az ICD-10 elfogadott besorolása szerint az ízületi gyulladás és az arthrosis egy alcsoportba "Arthropathies" - olyan rendellenességek társulnak, amelyek elsősorban a perifériás ízületeket (végtagokat) érintik.

Arthritis és arthrosis: különbségek

Néha lehetetlen pontosan meghatározni azt a kiváltó okot, amely e két betegség egyikét kiváltotta, de a következmények ugyanazok alakulnak ki: fájdalom és merevség, duzzanat, duzzanat, bőrpír, az érintett terület feletti bőrpír érezhető az ízületben stb. Összezavarja a valóságban ez a két teljesen különböző kórkép csak orvosi végzettséggel nem rendelkező személy lehet, míg az orvos könnyen elválaszthatja egymástól.

A fő különbség az, hogy ha az arthrosis közvetlen oka a mechanikai károsodás, az ízületi készülék túlzott vagy aránytalan terhelése, az életkorral összefüggő változások, akkor az ízületi gyulladás gyulladásos folyamatként nyilvánul meg az ízületben és a periartikuláris szövetekben. Arthrosis esetén a vérkép normális, más szervek és rendszerek nem károsodnak. Az ízületi gyulladással ellentétes képet lehet megfigyelni: a vérben specifikus fehérjék, megnövekedett ESR és leukociták lesznek meghatározva. A kóros folyamat magában foglalja a szívet, a vesét és az urogenitális rendszert.

További különbség, hogy az arthrosis elsősorban a térd- és csípőízületeket érinti, amelyek nagy támogató stabilizáló terhelést hordoznak. Az ízületi gyulladás a kéz, a láb, a csuklóízület apró ízületeit részesíti előnyben, ritkábban érinti a könyököt, a térdet, a csípőt.

Mi okozza az arthrosist?

Az artrózist a szakemberek az ízületek nem gyulladásos betegségének definiálják, amelynek krónikus és progresszív lefolyása van. A degeneratív-dystrophiás változások eredményeként az ízületi porc megsemmisül. Gyakran az arthrosis együtt jár az ízületek vagy szalagok szinoviális membránjának gyulladásával (synovitis), amely szintén hozzájárul az ízületi struktúrák pusztulásához.

Csak az angol nyelvű orvosi szakirodalomban található synovitis miatt az osteoarthritist ostearthritisnek nevezik, az "-it" utótagot használva jelzi a gyulladásos folyamat jelenlétét. Bár a synovitis nem szerves része az arthrosisnak, anélkül is előfordulhat.

Úgy gondolják, hogy az arthrosis az idős emberek sokasága. Az életkor előrehaladtával az ízületi károsodások kockázata folyamatosan növekszik, de a sportolóknak is nagy a kockázatuk a betegség megszerzésére a túlzott fizikai megterhelés vagy például az erőgyakorlatok végrehajtási technikájának megsértése miatt. Ezenkívül az alábbiak az ízületi-szalagos készülék megsemmisüléséhez vezethetnek:

  • örökletes hajlam
  • az ízületek fejlődésének veleszületett vagy szerzett patológiái (diszplázia, a csont epifízisének leválása, az ízületek hipermobilitása stb. ),
  • anyagcsere- és hormonális rendellenességek, például diabetes mellitus,
  • túlsúly és elhízás.

Dán tudósok tanulmányt végeztek a csípő- és térdízületek primer osteoarthritisének kockázati tényezőiről. Ennek eredményeként kiderült, hogy a genetikai tényező és a környezet eltérő hatást gyakorol a nagy támasztó ízületekre. Ha a csípőízületről beszélünk, akkor a patológia kialakulása szempontjából a legjelentősebbek a genetikai (47%) és az ökológiai (22%) összetevők. Eközben ugyanazon patológia kialakulásához a térdízületben az életkor és a nemek közötti különbségek vannak a legnagyobb jelentőséggel, különösen 50 év után, valamint a különböző környezeti tényezők.

A porcszövet pusztulása a csontok és az ízületek gyulladásos betegségei (köszvény, rheumatoid arthritis stb. ) Eredményeként is kialakulhat.

Mi az ízületi gyulladás?

Degeneratív-dystrophiás változásokkal járó beteg kezelése az ízületekben

Az ízületi gyulladást általában a gyulladásos ízületi betegségek teljes spektrumának nevezik. Ha a betegség egy ízületet érint, akkor monoarthritis, több - polyarthritis. Különbséget kell tenni az ízületi gyulladás, mint önálló betegség és más patológiák megnyilvánulása között. Az első esetben rheumatoidról, septikus ízületi gyulladásról, köszvényről beszélünk. A másodikban - a pszoriázisos és reaktív ízületi gyulladásról. Az ízületek gyulladásos folyamata a korábbi hepatitis, Lyme-kór (kullancs által hordozott borreliosis), granulomatosis következménye is lehet.

A rheumatoid arthritis egy autoimmun betegség, amelyben az ember immunrendszere tévesen megtámadja saját szövetét. Ebben az esetben a más szervekben fellépő gyulladásos reakciók mellett az ízületek szinoviális membránjának gyulladása anélkül következik be, hogy egy mikrobiális kórokozó behatolna abba. Az ízület megduzzad, megjelenik a fájdalom, a mozgáskorlátozás.

Az ízületi gyulladás másik formája a köszvény, a nem megfelelő anyagcsere miatt kialakuló szisztémás betegség. A húgysav feleslege lerakódik az ízületi felületen, ami gyulladást okoz. A betegség kialakulásában nagy jelentőségű az öröklődés, a hormonális tényező (a legtöbb esetben a férfiak betegek) és az egészségtelen étrend. Gyakran a köszvény összekeveredik a nagylábujj ízületi elváltozásaival.

Az ízületi gyulladás egyes típusainak kialakulása provokálja a patogén mikroorganizmusok behatolását az ízületi térbe, leggyakrabban baktériumokat.